
Megújuló forrásból termelt energia állami támogatása és a belső piac – a túlkompenzáció határokon átnyúló vizsgálata
Kivételes alkalom, hogy olyan EU törvényszéki ítéletről számolhatok be, amelynek tárgyalásán tavaly júniusban volt szerencsém hallgatóként, személyesen részt venni, a Lexcellence szervezésében.

Szigorúbb megközelítés az állami forrásból finanszírozottság kérdésében – megerősítette az új joggyakorlatot az EU Bíróság
A 2023-as év legelső EU bírósági ítélete rögtön egy igen jelentős jogértelmezést tartalmazott az állami támogatások EUMSZ 107(1) cikke szerinti első feltételéről, az állami forrásból finanszírozottságról.

A tagállami bejelentés elmulasztását a kedvezményezettek nem tudják pótolni, a kockázatát ugyanakkor egyedül viselik – két új megújuló támogatásos ítélet margójára
2021 novemberében és decemberében az EU Törvényszéke úgy döntött, hogy a Bizottság jogszerűen utasította el azoknak a franciaországi napenergia-hasznosítóknak az állami támogatás panaszait, akik annak érdekében fordultak a Bizottsághoz, hogy az nyilvánítsa összeegyeztethetőnek a Franciaország által a 2000-es évek eleje óta alkalmazott, de a Bizottsággal előzetesen jóvá nem hagyatott és azóta sem bejelentett megújuló támogatási rendszert.

Nem volt megfelelő a német TSO-unbundling szabályozás – döntött az EU Bíróság
Szeptember 2-án az EU Bíróság megállapította Németország kötelezettségszegését amiatt, hogy nem megfelelően implementálta az úgynevezett harmadik energetikai csomag egyik központi elemét, a TSO unbundling szabályait, valamint, hogy túl szűken határozta meg a német energiahivatal hálózati hozzáféréssel és tarifa-meghatározással kapcsolatos hatásköreit.

Nem kellően független a német szabályozó hatóság a kormányzattól a tarifaszabályozási kérdésekben
A Németországgal szemben a harmadik energetikai szabályozási csomag nem megfelelő implementációja miatt indított kötelezettségszegési eljárásban az EU Bíróság kimondta, hogy sérti a villamosenergia- és a földgázirányelvben rögzített követelményeket, ha a kormányzat – és nem a német szabályozó hatóság – jogosult meghatározni a hálózatokhoz való hozzáférés és a kiegyenlítő szolgáltatások feltételeit.