Breaking: megalapozhatja a Bizottság kártérítési felelősségét, ha tévesen minősít egy intézkedést állami támogatásnak

Mérföldkőnek számító ítéletet hozott 2026. szeptember 3-án a Bizottság a BdM Banca kontra Bizottság ügyben, amikor kimondta, hogy a Bizottság az uniós jog kellően súlyos megsértését követte el, amikor az olaszországi Tercas bank „megmentését” tévesen minősítette az olasz államnak betudhatónak és állami forrásból finanszírozottnak, és ez a jogsértés olyan súlyúnak minősül, amely megalapozhatja az intézmény kárfelelősségét. A kárfelelősség megállapítására végül nem került sor, a felperes ugyanis az uniós bíróságok előtt nem tudta bizonyítani, hogy az őt ért állítólagos kár fő okozója a Bizottság jogellenes állami támogatás határozata lett volna.

Az ügy előzménye az volt, hogy 2014-ben az olasz bankok által önkéntesen szervezett és magántulajdonban álló betétbiztosítási alap, a FITD a nehéz helyzetbe került Banca Tercas megmentéséről döntött. A „bankmentés” három intézkedést foglalt magában: egy 265 millió eurós, a Tercas saját negatív tőkéjének a fedezésére szolgáló hozzájárulást, egy 35 millió eurós, a hitelkockázat fedezésére szolgáló garanciát, és az első intézkedés adójogi kezeléséből származó költségek fedezésére szolgáló 30 millió eurós garanciát. 2015. decemberi (úgynevezett Tercas) határozatában a Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette az intézkedést és elrendelte a visszafizettetést.
A Törvényszék 2019 márciusában azonban megsemmisítette a határozatot, mivel megállapította, hogy a Bizottság tévesen minősítette a FITD intézkedéseit az olasz államnak betudhatónak és állami forrásból finanszírozottnak. Ezt az ítéletet 2021 márciusában a Bíróság helybenhagyta. Ezt követően a Banca Tercas-t felvásárló Banca Popolare di Bari kártérítési keresetet nyújtott be a Bizottsággal szemben. A kártérítési keresetet 2023. december 20-i ítéletében a Törvényszék elutasította, ám teljesen más – a Bíróság mostani ítélete alapján – téves jogalapon. A Törvényszék ugyanis úgy ítélte meg, hogy a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak megítélése során, hogy egy intézkedés állami támogatást valósít-e meg vagy sem, ezért az e körben elkövetett tévedése nem minősül az uniós jog súlyos, esetlegesen a Bizottság kártérítési felelősségét megalapozó jogsértésnek. Ezt a jogértelmezést a Bíróság 2026. szeptember 3-i fellebbezési ítélete teljes mértékben felülírta, amikor kimondta, hogy mivel az állami támogatás EUMSZ 107. cikke szerinti elemeinek a fennállása objektív kérdés, ezért annak értékelése során, hogy valamely intézkedés állami támogatást valósít-e meg vagy sem, a Bizottság nem – vagy csak nagyon korlátozottan – rendelkezik mérlegelési jogkörrel. Emiatt pedig az e körben elkövetett hiba az uniós jog olyan súlyos megsértésének minősülhet, amely megalapozhatja az intézmény kárfelelősségét.