Múlt heti ítéletében a Bíróság megerősítette a Törvényszék 2022 novemberi jogértelmezését, miszerint a Bizottság csak azoknak a tagállami intézkedéseknek az összeegyeztethetőségét jogosult vizsgálni állami támogatás szempontból, amelyeket előzetesen állami támogatásnak minősített. Ezzel elutasította a Bizottság fellebbezését, és megerősítette azt, ami a vonatkozó szabályozás és a joggyakorlat alapján eddig is egyértelmű volt, vagy legalábbis annak kellett volna lennie a Bizottság számára is.
Az ügy előzménye, hogy 2019-ben Hollandia úgy döntött, hogy betiltja a szénalapú villamosenergia-termelést. A tervezett intézkedés 5 erőművet érintett, amelyek közül a szabályozás 4 számára biztosított átmeneti időszakot a megújuló energiaforrásra történő átállásra, egyet azonban, a német Vattenfall cég által üzemeltetett Hemweg 8 erőművet gyakorlatilag azonnali bezárásra ítélt. Ennél az erőműnél ugyanis nem volt lehetőség az alternatív tüzelőanyagra történő átállásra, alacsony hatásfoka és a rossz környezetszennyezési mutatói miatt pedig arra sem kapott engedélyt, hogy fokozatosan állítsa le a termelését. Mivel a szabályozás eredményeként a Hemweg 8-t gyakorlatilag azonnal le kellett állítani, Hollandia kártalanítást fizetett az erőmű tulajdonosának, a tulajdonhoz való jogának a jogszabály általi megsértése (elvonása) miatt, 52,5 millió euró értékben.
A Bizottság ezt a kártalanítást kezdte vizsgálni állami támogatás szempontból. Az előzetes vizsgálati eljárás végén arra jutott, hogy igazából nem tudja, hogy a kártalanítással Hollandia nyújtott-e állami támogatást a Vattenfallnak vagy sem, amennyiben azonban a kártalanítás állami támogatást nyújtott, úgy az összeegyeztethető volt a belső piaccal. Hollandia megtámadta a döntést a Törvényszék előtt, azt állítva, hogy a Bizottság határozata jogellenes, nem dönthetett volna ugyanis a kártalanítás összeegyeztethetőségéről anélkül, hogy azt állami támogatásnak minősíti.
A Törvényszék 2022 novemberi ítéletében helyt adott a tagállam keresetének és megsemmisítette a Bizottság határozatát. Megállapította, hogy a Bizottság túllépte a hatáskörét, amikor úgy minősítette összeegyeztethetőnek a Vattenfallnak kifizetett kártalanítást, hogy előtte nem döntötte el azt a kérdést, hogy a kompenzáció állami támogatást valósít-e meg vagy sem. A Törvényszék jogértelmezése egyértelműen következett egyrészt a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből, másrészt a Bíróság joggyakorlatából.
A meglepő fordulat az ügyben ezután következett. Elsőként is, a Bizottság fellebbezett az ítélettel szemben, majd idén februárban Sánchez-Bordona főtanácsnok olyan indítványt tett közzé, amelyben azt javasolta a Bíróságnak, hogy adjon helyt a Bizottság fellebbezésének. Az indítvány egészen hajmeresztő, több helyen contra legem jogértelmezéseket tartalmazott, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta egyrészt az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket, másrészt az EUMSZ 108(3) cikkére vonatkozó EU bírósági joggyakorlatot. Nagyon bíztunk benne, hogy a Bíróság nem fog egyetérteni a főtanácsnokkal, és ez szerencsére így is lett. Az ítélet tehát megerősítette, hogy a Bizottság csak azoknak a tagállami intézkedéseknek az összeegyeztethetőségét jogosult vizsgálni, amelyeket előzetesen állami támogatásnak minősített. Ez akkor is így van, ha az állami támogatásnak minősülése kérdésben a döntés nehéz és hosszadalmas. A Bíróság azt is megerősítette, hogy amennyiben az előzetes vizsgálati eljárás végén ez a kérdés nem eldönthető a Bizottság számára, köteles megindítani a részletes vizsgálati eljárást.
A blog cikkei tájékoztatásul szolgálnak, az abban foglaltak a szerző véleményét tükrözik és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Amennyiben a közzétett témák valamelyikében jogi tanácsadásra van szüksége, lépjen velünk kapcsolatba az info@baratta.hu címen.