A Győri Ítélőtábla kérdéseire a DH 1 törvény árfolyamrést felváltó rendelkezésének hatásait vizsgálta a Bíróság a Dunai (C-118/17) ítéletben már kimondottakra tekintettel.
A 2021. szeptember 2-án a C-932/19. számú ügyben adott jogértelmezés lényege, hogy amennyiben a DH 1 törvény azon rendelkezése, amely a Kásler és Káslerné Rábai ítélet (C-26/13) alapján tisztességtelennek minősülő árfolyamrést felváltotta az MNB árfolyam alkalmazásával, megfelelően orvosolja az árfolyamrésre vonatkozó eredeti szerződéses kikötés tisztességtelenségét, és helyreállítja azt a jogi és ténybeli állapotot, amelyben a fogyasztó e rendelkezés hiányában lett volna, az eljáró magyar bíróság nem dönthet – a DH 1 törvény által előírt MNB árfolyam alkalmazása helyett – a teljes szerződés érvénytelenné nyilvánításáról kizárólag amiatt, hogy a fogyasztó ezt kéri, mert ez számára – különös tekintettel az árfolyamkockázat viselése miatt – kedvezőbb lenne. A Bíróság ítéletében emlékeztetett rá, hogy a fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételeiről szóló 93/13/EGK irányelv célja a fogyasztó és a professzionális szerződő fél közötti egyensúly helyreállítása, vagyis alapvetően a szerződés érvényben tartása a tisztességtelen feltétel elhagyásával, nem pedig a szerződések érvénytelenítése. A jogértelmezés lényege tehát, hogy az eljáró tagállami bíróság nem érvénytelenítheti a teljes fogyasztói szerződést pusztán amiatt, hogy ez a fogyasztó számára kedvezőbb lenne, mint a tisztességtelen felvételt felváltó, annak tisztességtelenségét orvosolni szándékozó nemzeti jogszabályi rendelkezés alkalmazása. A kérdező bíróság feladata annak megítélése, hogy a DH 1 törvény vonatkozó rendelkezése valóban helyreállította a felek között azt a ténybeli és jogi állapotot, ami az árfolyamrés alkalmazásának hiányában állt volna fenn. Fontos megjegyezni, hogy a Bíróság jogértelmezése olyan helyzetre vonatkozik, ahol a szerződés többi rendelkezése, például az árfolyamkockázat fogyasztóra hárítása nem tisztességtelen.
A blog cikkei tájékoztatásul szolgálnak, az abban foglaltak a szerző véleményét tükrözik és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Amennyiben a közzétett témák valamelyikében jogi tanácsadásra van szüksége, lépjen velünk kapcsolatba az info@baratta.hu címen.