Mi lesz veled Északi Áramlat 2?

2020. szeptember 17. | Szerző: Baratta Ágnes

Az utóbbi hetekben gyakran szerepelt a hírekben, hogy a Németország és Oroszország közötti politikai feszültség miatt kérdésessé válhat az Északi Áramlat 2 gázvezeték sorsa. Ehhez kapcsolódóan érdemes felidézni, hogy a tavasz folyamán két döntés is érintette a vezeték működtetésének jogi környezetét, az építtetők számára mindenképpen kedvezőtlen módon.

Elsőként is, 2020. május 15-én a német szabályozó hatóság, a BNetzA úgy döntött, hogy elutasítja a vezeték szétválasztási, tarifaszabályozási és a harmadik felek hozzáférésére vonatkozó követelmények alóli mentesítésére irányuló kérelmet. A német energiapiaci szabályozó hatóság azzal indokolta a döntését, hogy a mentesítésnek feltétele lett volna, hogy a vezeték készüljön el 2019. május 23-ig, erre azonban nem került sor. A BNetzA jogértelmezése szerint ahhoz, hogy az Északi Áramlat 2 kapcsán felmerüljön a mentesítés lehetősége, a vezeték kivitelezését 2019. május 23-ig be kellett volna fejezni, és nem elegendő, hogy a befektetési döntések már ezen időpontot megelőzően megszülettek. Emiatt tehát az Északi Áramlat 2 a német szabályozó hatóság döntése értelmében nem tartozik a mentesíthető vezetékek közé, így vonatkozni fognak rá a szétválasztási és a tarifa-szabályok, valamint a TPA-kötelezettség.

Május 20-i végzéseivel pedig az EU Törvényszék elutasította a fenti követelményeket (unbundling, tarifaszabályozás, TPA) az EU-t és a harmadik országokat összekötő gázvezetékekre is kiterjesztő uniós rendelkezések megsemmisítése érdekében az építtető Nord Stream 2 AG által benyújtott kereseteket. A keresetekben a Nord Stream 2 AG kérte egyrészt a teljes módosító irányelv, másrészt annak a mentesítési rendelkezésnek a megsemmisítését is, amely alapján egyébként kérvényezte a BNetzA-tól a vezeték mentesítését, mint láttuk, sikertelenül. Az építtető a kereshetőségi jogát azzal kívánta megalapozni, hogy állítása szerint az új irányelvi szabályokat kifejezetten az Északi Áramlat 2 vezetékre tekintettel fogadta el a Tanács és a Parlament, ám a Törvényszék ezt nem látta megalapozottnak. Az elutasító végzéseket ugyan az építtető megtámadta, de az EU Bíróság joggyakorlata ismeretében másodfokon sem számítunk eltérő tartalmú, a felperes kereshetőségi jogát megállapító döntésre. Amennyiben a Bíróság valóban elutasítja a fellebbezést, mind tagállami, mind uniós oldalról véglegessé válik, hogy az Északi Áramlat üzemeltetésére az EU-n belüli rendszerösszekötőkre irányadó szabályok fognak vonatkozni – feltéve, hogy a vezeték elkészül és üzembe lesz helyezve.

A blog cikkei tájékoztatásul szolgálnak, az abban foglaltak a szerző véleményét tükrözik és nem minősülnek jogi tanácsadásnak. Amennyiben a közzétett témák valamelyikében jogi tanácsadásra van szüksége, lépjen velünk kapcsolatba az info@baratta.hu címen.